Bullying Gy. I.K.

Nem csoda, hogy az oktatással, iskolával kapcsolatos diskurzusban különösen élő a bullying témája, hiszen mindenhol jelen lévő, és nem könnyen megoldható probléma. Pedig a szándék megvan: a tanárok, az iskolavezetés, a szülők mind biztonságos és támogató osztálytermi környezetet, pozitív iskolai légkört szeretnének biztosítani a diákjaik, gyerekeik számára. Szerencsére számos pedagógus, szakember, szervezet keresi a válaszokat és az eszközöket ezekhez az igényekhez. Csak a kulcsszót kell beírni a keresőbe, és láthatjuk, a témában sok szakcikk és segédanyag, professzionális óravázlat, blogbejegyzés, érzékenyítő kisfilm született. Ám amikor egy pedagógus vagy egy szülő azonnali kihívással és égető kérdésekkel találja szemben magát, ijesztő lehet, ha anyagok százai közt kell keresgélnie, hogy válaszokat kapjon. Ezért itt megpróbáltuk összegyűjteni a leggyakoribb kérdéseket a bullyinggal kapcsolatban, s a válaszokat a lehető legtömörebben összefoglalni.

1. Mi a bullying?

Ennek a fogalomnak rengetegféle definíciója van, de a magyarországi szakirodalomban a legtöbbször megfeleltetik az iskolai zaklatásnak. A bullyingnak a következőek a kulcsösszetevői:  szándékos, tudatos, bántó vagy ellenséges viselkedés vagy eseménysorozat, ami ismétlődő jelleggel, hosszabb távon fennáll; egy bizonyos társas környezetben, közösségben zajlik; feltétele valamilyen valódi vagy feltételezett, megélt hatalmi egyensúlyhiány, amihez egy meghatározott szereprendszer kötődik. E feltételek kombinációja olyan helyzetet teremt, ami túlmutat a pusztán alkalmi konfliktusokon.

2. Mi az összefüggés az előítéletek és a bullying között?

Erős a korreláció az előítélet és a bullying között. Bár áldozat bárki lehet, a bully-k, vagyis a zaklatók célpontjai gyakran marginalizálódott, sérülékeny csoporthoz tartoznak valamilyen tulajdonságuk (például etnikai hovatartozásuk, bevándorló státuszuk, szexuális irányultságuk, vallásuk, nemi önkifejezésük/identitásuk, esetleg testsúlyuk) miatt, ami felé társaik előítéletekkel fordulnak.

Több kutatás készült, ami ezt az összefüggést bizonyította - például az Arizonai Egyetem kutatója, Stephen T. Russel azt találta, hogy a kaliforniai középiskolások 40%-át zaklatták az iskolában társaik a megelőző évben, s az incidensek elemzésekor kiderült, hogy a zaklatási esetek 75%-ában valamilyen típusú előítélet főszerepet játszott.

A hazai kutatások közül az egyik legfrissebb (2017-es), LMBTI diákok körében készült felmérésből az derül ki, hogy a válaszadók 82,4%-át zaklatták szóban, 31,8%-át fizikailag (pl. lökdösték vagy leszorították), 18,7%-ukat pedig bántalmazták (megütötték, megrúgták vagy megsebesítették) valamilyen személyes tulajdonságuk miatt, ami iránt a társaik elutasítóak voltak.

3. Mi a leghatásosabb eszköz a bullying ellen?

A megelőzés. Egy befogadó iskolai környezet, ami támogat minden diákot, visszatarthatja a zaklatástól azokat, akik valamiért hajlamosabbak lennének rá. Mindenkinek - köztük a tanároknak, a vezetőségnek, adminisztratív dolgozóknak, büfés és menzai dolgozóknak, portásoknak, szülőknek, gondviselőknek és diákoknak - szerepe van a az iskolai légkör kialakításában, és a bullying-ellenes kultúrát az osztályermektől az öltözőkön keresztül, a folyosókon túl az étkezdéig mindenhol képviselni kell.

4. Honnan tudhatom, ha a diákjaim érintettek bullyingban?

Csak mert nem vagyunk szemtanúi egyértelműen zaklatásnak minősülő jelenetnek, ez nem jelenti azt, hogy nem történik ilyesmi az iskolánkban. A bullying gyakran akkor és ott történik, amikor, ahol nincsenek jelen felnőttek. Az egyetlen módja annak, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy az iskolánk épp olyan befogadó környezetet biztosít, amilyenre szüksége van a diákoknak, ha rendszeresen és  részletesen odafigyelünk az intézményi légkör különböző összetevőire. Ez azt is jelenti, hogy biztosítjuk azt, hogy a gyerekek tudjanak róla, hogyan kell jelenteni a zaklatást, és biztosítjuk, hogy ehhez eléggé biztonságban érezzék magukat. Néha csupán csak arra van szükség, hogy feltegyük a megfelelő kérdést, vagy hogy tudatjuk magunkról, hogy a diákok beszélhetnek velünk. Szintén fontos, hogy észben tartsuk, nem minden bullying-eset ugyanolyan. A nehezebben észrevehető tettek - mint a pletykák terjesztése vagy a barátok közötti kiközösítés is minősülhetnek bullyingnak. A gyerekek sokszor ódzkodnak attól is, hogy amit átélnek, azt zaklatásnak vagy pláne bullyingnak nevezzék. Más kifejezésekből (pl. “csinálja a fesztivált” vagy “szórakozik velem”) lehet sejteni, hogy mi a helyzet.

A diákod lehet, hogy bullying áldozata, ha:

  • ziláltan indul el vagy megy haza az iskolából, a ruhái vagy a tanszerei  bekoszolódtak, elszakadtak, esetleg hiányzanak;

  • vágások, horzsolások, zúzódások vannak a testén;

  • kevés barátja van, akivel időt töltene, vagy egyáltalán olyan, akivel együtt lenne;

  • ijedtnek látszik az iskolában vagy ha épp kilép onnan, illetve iskola által szervezett programokon a társai közt;

  • veszített a tanulással kapcsolatos motivációjából, vagy hirtelen romlott a tanulmányi teljesítménye;

  • szomorúnak, ingerlékenynek, levertnek látszik, kisírtnak tűnnek a szemei;

  • gyakran panaszkodik fej- vagy torokfájásról, illetve más tünetekről; vagy

  • elkerüli a büfét, ebédlőt, és/vagy nem eszik.

5. Kiket veszélyeztet leginkább a bullying?

Bármelyik diák lehet bántalmazás, zaklatás célpontja, de bizonyos fiataloknál magasabb ennek kockázata. A tanároknak különösen figyelniük kell arra a diákra,

  • Akit a társai “másnak” láthatnak, például ha túlsúlyos vagy túl sovány, szokatlanul öltözködik, viselkedik, más nemzetiségű, vagy nem engedheti meg magának a többiek által menőnek tartott tárgyakat, ruhákat

  • Aki gyengének tűnik, vagy olyannak, aki nem tudja megvédeni magát

  • Aki lehangolt, ideges, vagy alacsony az önbizalma

  • Aki kevésbé népszerű, vagy úgy tűnik, nincsenek barátai

  • Aki nem jön ki jól a társaival, a többiek idegesítőnek vagy provokatívnak látják

6. Honnan tudhatom, ha valaki igazat mond arról, hogy bullying érte?

A gyerekek általában ódzkodnak attól, hogy jelentsék a zaklatást —  kínosnak érezhetik bevallani, hogy áldozattá váltak. Félhetnek attól is, hogy ha jelentik a zaklatást, az csak még több figyelmet irányít a helyzetükre, és ezzel a bullying is fokozódni fog. Ha egy gyerek azt mondja, zaklatják, higgy neki.

7. Mentesíthet-e valakit a bullying vádja alól, ha viselkedése vallásos hitén alapul?

Nem. Mindenfajta viselkedés, amire igaz a bullying fenti meghatározása, az bullyingnak minősül, még ha az elkövető vallásos meggyőződést is társít hozzá.

8. Ha tudomásomra jut a bullying, hogyan tudom megállítani?

Az első fontos lépés, hogy lássuk és értsük a saját iskolánk bullying-ellenes szabályzatát. Mivel Magyarországon sajnos sok iskolában nincs ilyen, vagy ha van is, az túl általános, más iskola szabályzatát érdemes megnézni, vagy az külföldi anyagok között keresni ilyet, ami alapján elkészíteni a saját iskolánkét.

Szintén nagyon fontos, hogy szem előtt tartsuk, hogy ha intézkedünk, a zaklató viselkedést minősítsük. Soha ne címkézzünk egy gyereket bántalmazónak, zaklatónak, rossznak, gonosznak. A bullying egy cselekedet, nem pedig maga az ember. Ha az iskolai zaklatást konstruktívan kezeljük, lehetséges egyszerre támogatni az áldozatot, és igyekezni átalakítani a zaklató gyerek viselkedését.

9. Milyen szerepük lehet a diákoknak a bullying megelőzésében és megoldásában?

Mivel az iskolai zaklatás gyakran olyankor történik, amikor nincsenek jelen felnőttek, különösen fontos, hogy a a diákok képesnek érezzék magukat arra, hogy kiálljanak a bullying vagy az előítéletes nyelvhasználat ellen.

A diákokkal ezen kívül meg kell ismertetni az iskola bullying-ellenes szabályzatát - ha van -, ami lehetőleg azt is tartalmazza, hogyan lehet jelenteni a zaklatást. A gyerekek szavának felbecsülhetetlen értéke lehet magának a szabályzatnak a létrehozásában vagy továbbfejlesztésében is. Ha a diákok képviselői is jelen vannak a kapcsolódó megbeszéléseken, esetleg bullying-ra vonatkozó kérdőívek kitöltésével járulnak hozzá a munkához, az iskolavezetés és a tanárok számára kiemelkedően hasznos lehet a diákok perspektívájának megismerése.

10. Az iskolám ki szeretné egészíteni a bullying-ellenes szabályzatát a homofób megnyilvánulásokra vonatkozó részekkel is. Miért részesítsünk kiemelt védelemben egyes csoportokat? A zaklatás az zaklatás, nem?

Azokat a diákok, akik a társaik szemében valamiért “mások”, a zaklatás lehetősége jobban veszélyezteti. Épp ezért a gyerekek bizonyos csoportjai - például az LMBTI diákok, vagy a speciális nevelési igényű tanulók, vagy a nem magyar anyanyelvűek - esetében nagyobb a statisztikai valószínűsége az áldozattá válásnak. Ha az iskola a szabályzatban külön megemlíti ezeket a csoportokat és specifikus támogatást nyújt nekik, azzal elősegítheti a befogadó légkör kialakulását, ami enyhítheti a bullying kockázatát.

11. A diákok a digitális kommunikáció világában élnek. Hogyan lehet elkerülni, hogy cyberbullying áldozatává váljanak?

Lehetetlen vállalkozás lenne egy tanár számára, ha a diákjai összes tweet-jét, Facebook posztját, Instagarm-bejegyzését követni szeretné, ám ennek ellenére minden iskolai dolgozó felelőssége, hogy megpróbáljon lépést tartani azzal a digitális világgal, amiben a fiatalok élnek. Ebbe beletartozhat például, hogy évente felméri az iskolai légkört a közösségi média használatával kapcsolatban. Lehet beszélgetni a diákokkal az online kommunikációról, és képviselni ugyanazokat a befogadó értékeket, amiket a folyosói és osztálytermi kommunikációval kapcsolatban.

12. Tanárok is lehetnek zaklatók?

Sajnos igen. Fontos, hogy foglalkozzunk mindenfajta előítéletes megnyilvánulással és zaklatással, bárkitől is származnak, és lépjünk fel ellene.

13. Hallani olyan véleményt, ami szerint a bullying nem komoly dolog; a gyerekek már csak gyerekek, majd kinövik. Igaz ez?

Ez egy veszélyes tévhit. A zaklatás komoly kárt okoz, vezethet például depresszióhoz, iskolakerüléshez, a tanulmányi eredmények romlásához, droghasználathoz.

14. Nem lehet hagyni, hogy a gyerekek megtanulják maguk megoldani a helyzetet?

Ahogy a társadalom nem várja el más bántalmazott áldozatoktól (például a családon belüli gyermekbántalmazás áldozataitól) se, hogy maguk oldják meg a problémát, a bullying áldozataitól sem várhatjuk. A felnőtteknek kritikus szerepe van az iskolai zaklatás megállításában.

15. Miért nem megoldás az, ha az áldozatot más osztályba vagy más iskolába íratjuk?

Ha az áldozatot kényszerítjük arra, hogy változzon, változtasson, azzal lényegében a zaklatást elszenvedőt büntetjük meg ahelyett, hogy a valódi problémával foglalkoznánk - egy gyerek egy másik gyerekkel szemben tanúsított viselkedését. Ez, és más hasonló megközelítések - mint például egy LMBTI diáknak azt tanácsolni, hogy öltözködjön, viselkedjen másképp, hogy elkerülje a zaklatást - bántó, káros és hatástalan. Sokkal jobb, ha személyesen az incidens szereplőivel próbáljuk megbeszélni és megoldani a történteket. S tovább munkálkodni a befogadó iskolai légkör kialakításán, hogy megelőzzük a hasonló eseteket.

16. Szükséges-e a zéró tolerancia a bullyinggal kapcsolatban?

Nem szükséges. A zéró toleranciát hirdető szabályzatok a legtöbb esetben nem bizonyultak hatásosnak a helytelen viselkedési formák kezelésében, így a bullyinggal kapcsolatban sem, ráadásul súlyos következményekkel járhatnak, mint például az iskolaelhagyás illetve  a bűnelkövetővé válás. A pozitív viselkedési formákat megerősítő szabályzatok sokkal hatásosabbnak bizonyulnak.

 

Források:

Bullying Basics

Lendvai Lilla - Horváth László - Dóczi-Vámos Gabriella - Jozifek Zsófia: Benne vagy? A színházi nevelés alkalmazási lehetőségei a bullyinggal kapcsolatos tudatosság növelésére, Nyitott Kör Egyesület, Budapest, 2018.

Szekció: