Sok még a feladat - Gyorsjelentés készült az emberi jogi nevelés helyzetéről

Az EJHA Emberi jogi nevelők hálózata gyorsjelentést készített az emberi jogi és állampolgári nevelés helyzetéről, amit az I. EJHA konferencián mutattak be szeptember 23-án.

Bár a felmérés nem volt reprezentatív (a 190 kitöltő 18 megyéből jött, főleg Budapestről, Baranya és Pest megyéből), az eredmények igen tanulságosak, és nem adnak okot az optimizmusra.

A felmérés kérdései az alábbi témakörökre terjedtek ki:

  • A válaszadó saját véleménye az emberi jogi nevelés, illetve a demokratikus állampolgárságra nevelés helyzetéről a saját iskolájában

  • Meglévő emberi jogi nevelési programok, kézikönyvek ismertsége, hírneve

  • Civil szervezettekkel való együttműködés léte, minősége

  • Az emberi jogi és demokratikus értékek érvényesülése az iskola életében

A teljesség igénye nélkül bemutatunk pár beszédes eredményt:

A kitöltők 25%-a szerint az emberi jogi nevelés nem szerepel az iskola dokumentumaiban, 19% nem tudja, szerepel-e, s az intézmények 78%-ban nem létezik speciális hátránykiegyenlítő helyi program.

Az emberi jogi témák leginkább a történelem órákon merülnek fel (28%), ezt követi az osztályfőnöki (17%) és a az etika óra (15%), majd a magyar nyelv és irodalom és az idegen nyelv. A hittan órán mindössze 2% érinti a témát.

Az iskolák 64%-nak nincs kapcsolata emberi jogi civil szervezetekkel, vagy a kitöltő nem tud ilyesmiről.

A válaszadók 80%-a nem tud arról, hogy az iskolájában használnak-e emberi jogi nevelést segítő kiadványokat. Akik viszont használnak, azok kb. 20 különböző segéd-anyagot vesznek igénybe, főleg az Európa Tanács Kompasz, illetve Kiskompasz című kézikönyvét, és az Amnesty International kiadványait.

 

A diákok körében tapasztalható előítéletességről és zakatásról a következő eredmények tanúskodtak:

Az iskolai zaklatások 70%-át teszik ki az előítéletes megjegyzések és verbális zaklatásos incidensek, de előfordul cyberbullying és fizikai erőszak is.

A pedagógusok 58%-a azt jelezte, hogy nem tudja, a tanulók tapasztalnak-e online zaklatást, bántalmazást. A tanárok számára ez a terület kevéssé átlátható vagy kontrollálható.

A negatív megnyilvánulások 41%-a a roma származású tanulók ellen irányul, utánuk következnek 6%-kal az LMBTQ fiatalok, 5-5%-kal a zsidó, migráns, SNI-s, visszahúzódó gyerekek és a lányok.

 

A sokféle kihívás, tanulság és tennivaló közül a következőket emelnénk ki:

Az idegengyűlölet Magyarországon jelen van, főleg a romák (és migránsok) elleni direkt és indirekt negatív megnyilvánulások gyakoriak, ez ellen a nevelőknek már kora gyermekkortól kellene valamit tenni. Szükséges lenne megfelelő képzések tartása óvodapedagógusoknak, illetve minőségi képeskönyvek írása, fordítása, kiadása a témában.

Nagy a tájékozatlanság az emberi jogi oktató, nevelő segédanyagok területén. Meg kell találni a módját, hogyan lehet eljuttatni a segédanyagokat még több helyre, kézbe. Különösen az általános iskolák, illetve a pedagógusképző intézmények lehetnének a megcélzott terepek.

Ahol dolgoznak fogékony tanárok, ott viszont látszik, hogy sokféle nevelési módszert alkalmaznak. Rájuk érdemes figyelni, bevonni őket a a közös munkába, a kapcsolati hálóba, s kiemelt figyelmet érdemelne a kezdő tanárok, pedagógusok csoportja is.

Fontos tanulság az is, hogy a civil szektor csekély mértékben járul hozzá az intézményesített oktatáshoz, neveléshez, képzéshez, pedig szakmai tudása, tapasztalatai bizonyos területeken igen jelentősek, hitelesek. A civil szektor oktató/nevelő programjainak bővítésén, szakmai fejlesztésén, hitelesítésén, “eladhatóságán” tehát dolgozni kell.

A teljes gyorsjelentés az EJHA honlapján található.

 

Szekció: