A sokszínűség megértése: mit tehet a szülő?
Nem vitathatjuk, hogy Magyarország lakossága sokszínű. Ez a sokszínűség megnyilvánul rasszban, etnikumokban, szocioökonómiai státuszban, nemekben, szexuális irányultságon, iskolázottságban, kognitív, szociális, fizikai képességekben, vallásban, nemzetiségben, anyanyelvben. Speciális esetektől eltekintve a legtöbb iskola sem mentes a sokszínűségtől.
Mi lehet a szülők szerepe abban, hogy segítsék a gyerekeiket a sokszínűség megismerésében - annak érdekében, hogy később is nyitottan és elfogadóan éljenek együtt más emberekkel?
Ha a sokszínűségre gondolunk, először érdemes magunkba nézni a külvilág fürkészése helyett. Mindannyiunknak sokféle rétege, oldala van különböző társas helyzetekben, és ennek, a bennünk lévő sokszínűség tudatosításának fontos, előkészítő szerepe lehet az iskolai és az azon kívüli közösségek sokszínűségének megértésében.
Richard Milner cikkében olyan stratégiákat és javaslatokat fogalmaz meg szülők számára, amikkel segíthetnek gyermeküknek mélyebben megismerni az emberi sokszínűséget. Természeteseb a tippekhez és stratégiákhoz képest elsődleges, ha a szülőkben megvan az az alapvető gondolkodásmód, hogy a gyerekeiket minden iskolatárssal szemben elfogadó, megértő és támogató szellemben szeretnék nevelni.
Négy javaslat a szülőknek
Tágítsuk a komfort zónánkat a társasági hálónkban
Fontos lépés lehet egy gyerek számára a sokszínűség megértésében, ha megismerkedhet olyan emberekkel, akikkel nem feltétlenül hozzák össze a mindennapi helyzetek. Közhely, hogy a világ sokszínűségéről tanulni azokban a helyzetekben lehet igazán, amelyekben a saját gondolkodásunktól és tapasztalatainktól eltérő gondolatokkal és tapasztalatokkal találkozunk. Ha tágítjuk a szociális hálónkat, segíthet jobban megérteni saját magunkat és másokat, helyünket, szerepeinket, lehetőségeinket, motivációinkat és mozgatórugóinkat a világban - ráadásul életre szóló barátságok is születhetnek. Akár azzal is tágíthatjuk a hálónkat, ha közös programot csinálunk egy másik családdal, vagy akár közösen megiszunk egy kávét más szülőkkel egy-egy iskolai rendezvény esetleg szülői értekezlet után.
Vállalkozzunk valódi beszélgetésekre a sokszínűségről
Ha a szülők direkten, természetesen és explicit módon beszélnek arról, hogy az emberek sokfélék bőrszín, vallás, stb. tekintetében - természetesen mindig az adott életkornak megfelelő összetettséggel -, akkor a gyermek is természetesnek fogja tartani a sokszínűséget. Az, ahogyan otthon a családtagok beszélnek a különböző emberekről, hatással van arra, ahogyan a gyerekek később másokra reagálnak az iskolában, másokkal együtt dolgoznak egy munkahelyen. Az ilyen valódi beszélgetések segítenek szociálisan tudatos emberré válni,.
Óvakodjunk a megalapozatlan feltételezések alapján történő általánosításoktól
Olyan emberek, aki egy világtól (és annak sokszínűségétől) elzártabb, homogén kis közösségben élnek (mondjuk egy idős nyugdíjas egy elöregedő kis faluban), könnyebben megfogalmazhatnak téves információkon alapuló, általánosító ítéleteket olyan emberekről, akikkel ők maguk még sohasem találkoztak. A gyermekeink nagy eséllyel sokszínűbb világban nőnek fel, de előítéletekkel mindenhol találkozni fognak, így nem hangsúlyozhatjuk eléggé annak fontosságát, hogy mi magunk nem ítélkezhetünk emberek felett sztereotípiák és közkézen forgó téveszmék alapján, illetve ezt a szemléletet gyermekeinknek is át kell adnunk.
Tanuljunk, tájékozódjunk, fejlődjünk mi magunk is
Valószínűleg mi magunk sem mondhatjuk, hogy tisztán látjuk az emberi (és ideológiai, világnézeti) sokszínűség minden aspektusát. Tanulni önmagunkról és tanulni másokról élethosszig tartó folyamat. Ha figyelmemmel kísérjük a világ közéleti, társadalmi eseményeit, a körülöttünk élőket, és közben folyamatosan figyeljük saját magunkat, reakcióinkat, egyre többet többet értünk meg. Ez egy olyan példa, amivel a gyermekünket is segítjük ugyanezt a folyamatot megélni a saját életükben.
A sokszínűséggel kapcsolatos tudás és kompetenciák fontos összetevői annak, hogy a diákok akár itthon, akár külföldön boldoguljanak és a társadalom aktív és konstruktív tagjaivá váljanak. Az iskolák (tanárok, tanácsadók, stb.) önmagukban nem tudják biztosítani azt az összetett tudást, amit a társadalom sokszínűségéről rendelkezésre állhat. A szülőknek be kell segítenie ebben a fontos munkában.
(Richard Milner: Understanding Diversity: What’s a Parent to Do? című írása alapján.)
