Tanulni és tanítani a kirekesztés ellen (képzési anyagokkal)

A zaklatás, az előítéletek és az információhiány összefüggnek. De milyen eszközökkel, módszerekkel lehet fellépni mindezek ellen?

Mi köze az előítéleteknek az iskolai zaklatáshoz?

Az iskolai zaklatás nagyon sok esetben összefonódik az előítéletekkel.

Bár bullying áldozata bárki lehet, számos kutatás alátámasztotta már, hogy veszélyeztetebbek azok a diákok, akik valamilyen szempontból mások, mint a többiek, vagy másnak látják őket. Ez a “másság” bármi lehet, lehet olyan tulajdonság, mint az anyagi helyzet, a testalkat, az öltözködés, de lehet egy bizonyos csoporthoz való tartozás is, ami lehet valódi vagy képzelt csoporthoz tartozás is. A csoporttal való azonosítás a társak részéről sokféle ok miatt megtörténhet. Itt jönnek képbe az előítéletek. Bár természetes, hogy ezek mindannyiunkban kialakulnak, illetve vannak előre kialakított, általánosító feltételezéseink, ezek rendkívül károsak, ha hamis vagy torzított információkon alapulnak, merevek, ellenséges attitűddel társulnak, és az egyént csupán a csoporttal azonosítják. Az előítéletes gondolkodás rombolja a közösségben az együttműködést, egymás támogatását, elfogadását, tiszteletét. Az előítéletes gondolkodás is hozzájárulhat ahhoz, hogy egy diák a másikhoz lenézően, ellenségesen, megbélyegzően viszonyuljon, s hogy a másikat kevésbé tekintse értékesnek - amit csak egy lépés választ el attól, hogy olyat mondjon vagy tegyen, ami a másiknak bántó, vagy kárt okoz.

A becsmérlő, gúnyos kifejezéseket sem szabad elbagatellizálni, még akkor sem, ha jóval kevésbé tűnnek súlyosnak, nem okoznak fizikai kárt, vagy esetleg nem közvetlenül bántó szándékkal hangoznak el. Minden nyelvben és minden kultúrában léteznek sértő kifejezések más csoportokhoz tartozókra, például romákra, zsidókra, vagy a meleg és leszbikus emberekre. Tévhit, hogy a “buzizás”, “cigányozás”, “zsidózás”, “migránsozás” nem okoz kárt, nem sért. Az érintettek számára egyértelmű, hogy ezek mögött a kifejezések mögött előítéletek vannak és negatív tartalom (pl. lenézés esetleg agresszió), és azt üzenik, hogy nincsenek elfogadva, nem teljes értékű tagként vannak jelen a közösségben. Ennek az érzésnek pedig számos negatív következménye lehet a gyerek életében, például az iskolakerülés, a motiváció csökkenése, vagy akár depresszió.

Ha a csúfolódás problémáját általánosságban kezeljük, azzal általában a sokféleség tiszteletére nevelünk, és ebbe például a romák és a leszbikusok is beletartoznak. Foglalkozni kell vele, hogy ösztönözzük a gyerekeket a sokféleség megértésére, és arra, hogy később sokféle emberrel tudjanak együttműködni.

Mi köze a tanulásnak az előítéletekhez?

Az előítéleteknek nemcsak a hatásai károsak, de már önmagukban káros jelenségekből és folyamatokból táplálkoznak: információhiányból, az elérhető ismeretforrások szegényességéből, korábbi előítéletes, manipulált forrásokból, propagandából, stb. Sok esetben a gyermek előítéletei a hozzá közelálló felnőttek előítéleteiből táplálkoznak, és ha a gyermek nem kap a szocializáció illetve az oktatás során eszközt (pl. a kritikai gondolkodás eszközét) és valós információkat, ő sem kérdőjelezi meg ezeket, és ő is azokat adja tovább. Megváltoztatni sokszor nehéz ezeket, mert érzelmek (pl. düh) is kötődnek hozzájuk.

Mindezeket csupán azért foglaljuk itt össze ilyen szájbarágósan, hogy érzékeltessük, nincs egyszerű dolgunk, ha előítélettel kell szembe mennünk, ha a gyerekek előítéleteit szeretnénk megváltoztatni. Sokszor mi magunk sem rendelkezünk elég eszközzel és információval. Pedig a legfontosabb út a tanítás és a tanulás. Egy felnőttnek sem szégyen újat tanulni - hiszen nem feltétlenül a mi hibánk, hogy annak idején mi sem feltétlenül kaptunk meg minden információt, vagy hozzánk is torzítva jutottak el az ismeretek - akár a különböző, velünk, körülöttünk élő emberekről is.

 

Tanuljunk - de honnan?

Ha eltökéltek vagyunk abban, hogy szeretnénk tenni az előítéletek ellen a saját környezetünkben, munkahelyünkön, iskolánkban, nem árt, ha tájékozottak vagyunk, illetve mindenféle kérdésre, tévhitre felkészülünk.

A zsidóságról, a romákról és az LMBTI emberekről kiváló, részletes oktatási anyagok állnak rendelkezésre:

A Haver Alapítvány és az Uccu Alapítvány közös, Oktatási segédlet a zsidó és roma közösségekről című glosszáriumát ezen a linken lehet elérni. Ebben magyarországi romák és a zsidóság történelméről, kultúrájáról lehet olvasni, illetve mindkét csoporttal kapcsolatban előkerülnek “gyakori kérdések” és tévhitek, melyekre a kiadvány pontos, tárgyilagos, körültekintő választ ad. A glosszáriumban szerepelnek példák érzékenyítő gyakorlatokra, módszertani tanácsok,  és más hasznos információk.

Hasonló céllal készültek anyagok LMBTQI témában is. A Melegség és Megismerés oldalán elérhető képzési anyag ugyan elsődlegesen a program képzői számára készült, de mindenki számára hasznos tanácsokkal szolgálhat, aki be szeretné vinni a témát a közösségébe. Egy másik, ugyanitt elérhető oktatási anyag már szélesebb körnek készült. Van szó benne például a homoszexualitás társadalom- és kultúrtörténetéről is, az LMBTQI emberek magyarországi helyzetéről, a téma jogi és oktatási vonatkozásairól is. Ez csak pár jó példa, amit igyekszünk továbbiakkal kiegészíteni.