5 online feladat (nemcsak) karantén idejére | Sokszínűség Oktatás Munkacsoport

5 online feladat (nemcsak) karantén idejére

Bár e bejegyzésünket a koronavírus-járvány miatt bevezetett távoktatás (és a 2. Iskolai Sokszínűség Hete elhalasztása) inspirálta, az alábbiakban bemutatott egyszerű eszközöket máskor, és többféle témában, tantárgyban is be lehet vetni.

Az itt felsorolt ötleteket leginkább a középiskolás korosztály számára ajánljuk. Megítélésünk szerint sem a pedagógustól, sem a diákoktól nem igényelnek felhasználóinál magasabb szintű számítógépes tudást vagy különleges, profi eszközöket. Ám a számítógépes, mobilos alkalmazások világában teljesen kezdőknek talán még nehezek lehetnek. Bár a lehető egyszerűbb, alap programokat, eszközöket ajánljuk a feladatokhoz, némi felkészülés, kísérletezés mindegyik esetében szükséges lehet. 

Ötféle feladat következik tehát, melyek témája kapcsolódik a sokszínűséghez vagy az iskolai erőszak kezeléséhez, megelőzéséhez, ám a további, lehetséges témavariációk száma végtelen.

  1. Kérdőív készítése

  2. Online cikkek olvasása, elemzése

  3. Plakátkészítés

  4. Videó forgatása

  5. Kiscsoportos online történetírás 

 

Lássuk sorban:

 

  1. Kérdőív készítése

Számos online kérdőív-készítő alkalmazás létezik, amely segítségével könnyen be lehet gyűjteni, le lehet ellenőrizni és össze lehet hasonlítani a válaszokat az általunk megadott kérdésekre. Ezek közül az egyik legismertebb a Google Űrlapok (vagy Google Forms), amit szakdolgozatírók, kutatók, cégek is használnak, de egyszerű kezelése miatt bárki gyorsan kitapasztalhatja a használatát. Saját kérdőívünk megalkotásakor sokféle kérdéstípusból (pl. feleletválasztós, lineáris skálás, stb.) válogathatunk, és a kész kérdőívet egyszerűen meg tudjuk osztani e-mailben, vagy a linkje megosztásával a célközönséggel. Az alkalmazás segítségével a begyűjtött válaszokat táblázatban is meg tudjuk jeleníteni, és azokról egyszerű diagramokat is képez nekünk a rendszer.

Bár mi magunk is gyárthatunk kérdőívet a diákoknak egy-egy anyagrésszel kapcsolatban tudáspróbaként, mi most nem ezt ajánljuk. Azt ajánljuk (ha diákjaink technikai felkészültsége alkalmas erre), hogy ők maguk gyártsanak kérdőívet egymásnak, és az eredményeket foglalják össze (hogy élőszóban, írásban vagy prezentációban, az a cél és a gyerekek tudása függvényében változhat) egy adott - a többi tanulmányi teher mellett reális - határidőre.

A téma lehet sok minden lehet (pl. lehet egy-egy tantárgy egy-egy fejezete vagy a gyerekek egyes saját érdeklődési körei, melyekben saját “közvéleménykutatást” végezhetnek).

Javasolt témáink:

a) feladat: Készíts kérdőíves kutatást arról, hogy mi a vélekedés arról, hogy mennyire jó az osztályközösségetek (mik azok a dolgok, amik jól működnek, és mik a fejlesztendő területek)?

b) feladat: Készíts kérdőíves kutatást arról, hogy mi a vélekedés arról, hogyan tudnátok még jobbá tenni az osztályközösséget! 

A Google Űrlapok (vagy más, hasonló választott alkalmazás) segítségével készíts kérdőívet az osztálynak, és oszd meg velük! A kérdéseket, altémákat te találhatod ki, és azt is, hogy anonim vagy névvel ellátott kérdőívet készítesz. A válaszokból vond le a tanulságot, és mutasd be, szembeállítva a saját véleményeddel, előfeltevéseiddel!

Példák kérdésekre:

Az a) témához: Pontozd 1-től 5-ig tartó skálán, hogy mennyire érzed azt, hogy elfogadnak az osztályban? (1 - egyáltalán nem érzem, hogy a társaim elfogadnának, 2 - úgy érzem, minden társam teljesen elfogadó velem szemben.) (Lineáris skálás lérdés)

A b) témához: Jelöld be, milyen tanításon kívüli programokon vennél részt szívesen az osztállyal gyakrabban (többet is megjelölhetsz egyszerre):

kirándulás

mozi

színház

nem szívesen vennék részt semmilyen tanításon kívüli közös programon

stb.

Természetesen a feladat tetszőlegesen variálható. Inspirációt lehet meríteni akár egy korábbi bejegyzésünkből is, melyben az iskolai légkör vizsgálatához ajánlottunk két módszert.

 

  1. Online újságcikkek olvasása, elemzése

Akár a kritikai érzék és a szövegértés fejlesztéséhez, akár egy-egy téma megbeszéléséhez választhatunk újságcikkeket eszközként. 

Itt mi három, online megtalálható (a nemrég megszűnt Abcúgon megjelent) cikket ajánlunk, és hozzájuk fűzünk pár kérdés-javaslatot is.

Fődi Kitti: Felsősök fékezik meg a verekedő alsósokat

A cikk egy olyan, általános iskolai kezdeményezést mutat be, amelyben válogatott, de önként jelentkező felsős diákok „animátorként” vannak jelen a kisebb gyerekek órákon kívüli tevékenységeinél, és segítenek nekik, vigyáznak rájuk, meghallgatják őket, elsimítják az esetleges konfliktusokat, és megvédik azt, akit bántanak.

Lehetséges kérdések például:

  • Szerinted miért működik jól egy ilyen módszer (akár jobban, mint más bántalmazás ellenes intézkedés, pl. büntetések)?

  • Szerinted a te iskoládban működne-e?

  • Szívesen lennél-e „animátor”? Miért? Mi lehet benne nehéz? Mi lehet benne jó?

  • Szívesen vennéd-e, ha rátok vigyázna „animátor”? Miért? Mi lenne benne jó és mi lenne benne rossz?

  • Milyennek kell lennie egy animátornak a cikk alapján? És szerinted? Mi maradt ki?

  • Te milyen üzeneteket írnál a lépcsőre az iskoládban?

 

Neuberger Eszter: Nincs, aki megvédje az LMBTQI diákokat az iskolában

A cikk a Háttér Társaság kutatását és következtetéseit mutatja be az LMBTQI diákok iskolai tapasztalatairól. A teljes kutatási jelentés ezen a linken olvasható.

Lehetséges kérdések például:

  • Te tapasztaltál-e a környezetedben a cikkben említettekhez hasonló homofób vagy transzfób megjegyzéseket vagy zaklatást?

  • Te tapasztaltál-e a környezetedben bármilyen előítéletes tartalmú megjegyzéseket vagy zaklatást?

  • Szerinted miért bántóak az előítéletes megjegyzések, akkor is, ha viccnek szánják?

  • Mit tehetnek a diákok, és mit tehetnek a tanárok, hogy megelőzzék az ilyen, előítéletes, bántó eseteket?

  • Te milyen iskolai szabályokat hoznál, amelyek segíthetnek, hogy mindenki számára biztonságos közeg legyen az iskola?

Fődi Kitti: A menő diákok játszanak a halmozottan sérült gyerekekkel

A cikkben egy olyan iskolai jó gyakorlatot mutatnak be, amelyben halmozottan sérült és egészséges gyerekek tanulnak együtt sikeresen.

Lehetséges kérdések például:

  • A véletlenen kívül szerinted mi lehetett az oka annak, hogy kialakulhatott a cikkben említett "Szivárvány csoport"?

  • Szerinted miért félhetnek más iskolában attól, hogy halmozottan fogyatékos gyerekeket is fogadjanak? Mik a nehézségek, és miért alaptalan a félelem?

  • Szerinted mit lehetne tenni annak édekében, hogy még több iskolában legyen hasonló „Szivárvány csoport”?

  • Miért jó a sérült gyerekeknek, ha együtt tanulhatnak az egészségesekkel?

  • Miért jó az egészséges gyerekeknek, ha együtt tanulnak a sérült gyerekekkel?

 

  1. Plakátkészítés

Lehetséges, hogy vannak olyan családok, ahol rendelkezésre állnak a rajz- és technika órán használt kellékek, ám erre nem biztos, hogy tudnak alapozni azok, akik a vizuális nevelés módszereit szeretnék alkalmazni. Ám még a legegyszerűbb rajz- vagy képszerkesztő programokban is rengeteg lehetőség van, amit érdemes felfedezni, kiaknázni, és erre a távoktatásban eltöltött időszak is különösen alkalmas lehet.

Izgalmas feladat lehet a számítógépes plakátkészítés. Megadhatjuk a témákat, melyekből választhatnak a diákok, amihez gyárthatnak saját szlogent és szerkeszthetnek plakátot, de dönthetnek úgy is, hogy mindenféle szöveg vagy szlogen nélkül, csak a plakát vizuális elemeire bízzák az üzenet sűrítését, közvetítését. Rajzolhatnak, készíthetnek fotókollázst, csinálhatnak mémet

(Bár az, hogy kinyomtatva az iskolában is ki tudjuk tenni a plakátokat, még várat magára, az elkészült plakátokat gyűjthetjük egy közös mappában, és azokat, melyek alkotója ebbe beleegyezik, posztolhatjuk az iskola Facebook oldalára.)

Az esélyek kiegyenlítése érdekében érdemes megállapodni, hogy a csoportban/osztályban mindenki ugyanazt, vagy legalábbis egy hasonló kategóriájú programot választanak. A legegyszerűbb, Windows-os Paint program is jó, és a közkedvelt Photoshop is. Természetesen letölthető többféle ingyenes rajz- vagy fotószerkesztő program is.

Pár plakát-téma példaként: 

Szólalj fel a zaklatás, bántalmazás, csúfolódás ellen!

Különbözőek vagyunk és egyenlőek

Valamiben mind hasonlítunk

 

  1. Videó forgatása

Videózásra alkalmas telefonja már szinte mindenkinek van, és gyerekek használják is napi gyakorisággal. 

Az otthoni videózásnak ugyan vannak határai, de izgalmas kísérlet és kihívás lehet a rendelkezésre álló eszközökkel egy megadott hosszúságú kisfilm elkészítésével próbálkozni. Alkalmas lehet arra is, hogy gyakorolják a rövid, meggyőző beszéd megírását és elmondását (a megfelelő hangsúlyozással és artikulációval). Lehet próbálkozni rövid kampányfilmmel (0,5-1,5 perc), egy interjúval egy vagy több családtaggal (kb. 5 perc), vagy egy saját véleményt/beszámolót tartalmazó miniriportban (kb. 1-3 perc) egy előre választott témában. Az elkészült filmeket közös mappában gyűjthetjük, és akár az egész iskolaközösséggel megoszthatjuk.

Téma-ötleteink:

  • Készíts rövid interjút valamelyik szülőddel, gondviselőddel (vagy más, veled élő rokonoddal) arról, hogy amikor ő járt iskolába, milyen volt az osztálya, milyen értelemben volt sokszínű, és miben hasonlítottak az osztálytársaikkal? (Ez a feladat természetesen akkor megvalósítható, ha az adott rokon nyitott a feladatra, és hagyunk elég felkészülési időt neki.)

  • Forgass rövid, frappáns kampányfilmet arról, mik az előnyei a közösségben való tanulásnak! 

  • Forgass egy videót arról, hogy mik az otthoni tanulás eddigi tanulságai számodra!

 

  1. Kiscsoportos online történetírás 

A legegyszerűbbet eszközt hagytuk a végére, egy nem is olyan egyszerű feladattal. Nincs egyszerűbb online munkaeszköz a megosztott, közösen szerkeszthető dokumentumoknál. Már-már unalmasnak is mondható, de ha felismerjük, hogy nemcsak munkára, hanem tanulásra is alkalmas, sok kooperációt igénylő iskolai tevékenységben lehet segítségünkre. Így a távoktatásban sem kell lemondanunk a csapatmunka bizonyos formáiról.

Nemcsak csoportmunkában írt házi dolgozat eszköze lehet egy megosztott, közösen szerkeszthető (pl. Google Drive) dokumentum, hanem egy történetet is írhatnak a segítségével. Megadhatjuk a témát a csapatnak, majd közösen létrehozzák a történetet. A történet (Skype-os/Zoom-os/Messsenger-es/stb.) megbeszélése után feloszthatják maguk között bekezdésekre és mozzanatokra, majd közösen formálhatják végleges alakjára.

Téma- ill. címajavaslatok:

“Ma új osztálytársunk érkezett”

“Osztálykirándulás”

“Iskola az űrhajón”

Nehezített verzió: 

Mindenki ismeri azt a játékot, amelyben a résztvevők sorban, 1-1 mondat hozzáadásával írnak történetet. Mindezt áthelyezhetjük az online térbe is - így ráadásul megmaradnak a művel is. Fontos, hogy a sorrendet világosan, előre kiosszuk (akár a közös dokumentumban rögzíthetjük is ezt, és a neveket leírjuk egy oszlopba, ahogy következnek, hogy a csoporttagok csak a saját nevük mellé tudják írni a mondatukat), és hogy az írásra legyen elég idő. Akár az is elképzelhető, hogy nem egy óra alatt írjuk meg a történetet, hanem annyi nap alatt, ahányan vannak a csapatban - így mindenki akkor gondolja ki a maga mondatát, amikor csak szeretné. Fontos, hogy előre átgondoljuk, hány fősek lesznek a csapatok, és összesen hány mondatos történeteket kérünk (lehessen tervezni minden mondattal, hogy a megfelelő tempóban tereljék lezárás felé a cselekményt). Például ha 5 fős csapataink vannak, megállapodhatunk egy 10 mondatos, rövid történetben - így mindenki kétszer kerül sorra.) Fontos azt is tisztázni, hogy ez egy játék, illetve egy kihívás - nem baj, ha nem egy értelmes, frappáns történet kerekedik ki belőle, az biztos, hogy tanulságos - és valószínűleg vicces - élmény lesz. Több, teljesen különböző észjárású ember vajon tud-e közösen, mondatról-mondatra egy kerek történetet alkotni?

 

Iskolai Sokszínűség Hete